spenótfelfújt

Spenótfelfújt: az úgy volt, hogy ma este üres volt a hütö, bevásárolni sem vold idö (sem kedv).

hazafelé azon gondolkodtam, hogy édeskrumpli és mélyhütött spenót azért csak van, majd sütök rá egy tükörtojást. aztán eszembe jutott, hogy este nem szeretek tojást enni.

ekkor azt találtam, hogy az édeskrumpliból pürét készítek, összekeverem spenóttal és egy tojással, majd megsütöm.

aztán a konyhába érve rátaláltam egy jó marékyni tegnapról maradt fött rizsre.

szalonnát pirítottam, rá hagyma, fokhagyma, friss csili és gyömbér majd a spenót és egy deciliter hétvégéröl maradt kókusztej került. amikor összefött, belekevertem a maradék fött rizst, két tojást ´s 2 evökanál manulát.

200 °C-on 20 percig sütöttem. szárított paradicsommal és friss tárkonnyal tálaltam.

Padlizsán-petrezselyemgyökér-szalonna rizzsel és paradicsommal

mángold – mangold

2-3 cikk fokhagymát, 2 kis csilit, egy kis darab gyömbért szezámolajon megpirítottam. hozzáadtam a mángold fehér szárát, meglocsoltam szójaszósszal, rizsecettel, kiskanál mézzel. 5 perc múlva hozzáadtam a mángold zöld leveleit és egy fél doboz (konzerv) fekete babot. rizzsel, pirított  dióval és puha kecskesajttal tálaltam.

2-3 knoblauchzehe, 2 mini- chili, ein kleines stück ingwer in sesamöl angebraten, die weissen mangold-stängel hinzugegeben, mit sojasauce, reisessig und honig 5 minuten köcheln lassen. dann die grünen mangoldstängel und eine halbe (konserven)dose schwarze bohnen hinzugegeben. mit reis, gerösteten walnüssen und weichem ziegenkäse serviert.

grúz csirkemell – grusisches huhn

grusien ist im deutschsprachigen raum eher  unter dem namen georgien bekannt. dieses gericht kam bei uns damals oft auf den tisch, wenn gäste zu uns kamen, denn es war nicht nur schnell und einfach zubereitet, dazu noch aus wenigen zutaten, sondern es war dazu noch exotisch, jedoch nicht zu exotisch, so dass man davon ausgehen konnte, dass es jedem schmecken wird. so haben die meisten nicht nur das rezept und die tolle zubereitung gelobt, meistens mussten wir das rezept auch rausrücken, weil danach verlangt wurde.

man nehme für 2 personen:

300 g hühnerbrustfilet

0,1l créme fraiche, salz, 1 zerdrückte knoblauchzehe

80 g getrocknete pflaaumen, 1 dl wasser, salz, zimt, 1 knoblauchzehe, 1 dl sahne (ggf. 0,05-0,1 l wasser)

1-2 el butter, weisser pfeffer

die hühnerbrustfilets mit der créme fraiche-salz-knoblauch mischung bestreichen und mindesetens 30 minuten stehen lassen noch besser über nacht im kühlschrank). danach in der butter in einer beschichteten pfanne goldbraun braten, mit frisch gemahlenem weissen pfeffer würzen und zugedeckt auf der ausgeschalteten herdplatte stehen lassen bis die sauce fertig ist.

die pflaumen im wasser mit salz und zimt ca. 5 minuten köcheln lassen, danach unter zugabe der sahne  und des knoblauchs pürieren. mit reis und frischer petersilie servieren

tipp: falls man das essen fotografieren möchte, am besten die pflaumen nicht pürieren. im ganzen sehen sie auf dem foto entscheidend besser aus, als im pürierten zustand…

sok évvel ezelött gyakran készült vendégváró étel volt nálunk. talán mert kevés hozzávalóból, gyorsan elkészíthetö és mégis exotikus ízhatású étel, amely azért annyira mégsem egzotikus, hogy ne lehetne bátran bárki elé tenni. tapasztalatunk szerint mindenki megnyalja utána a tíz ujját és elkéri a receptet. ha jól emlékszem lajos maritól származott a recept.

hozzávalók 2 személyre:

30 dkg csirkemellfilé

1 dl tejföl, só, 1 fokhagymacikk

8 dkg aszalt szilva + 2dl víz, csipet fahéj. 1 fokhagymacikk, 1 dl tejszín (0,5-1 dl víz)

1-2 ek vaj, fehér bors

köret: fött rizs

a tejfölt elkeverem egy csipet sóval és egy szétnyomott fokhagymával. a csirkemell-szeleteket/filéket megkenem a fokhagymás tejföllel és min. egy órát a hütöben állni hagyom a tejfölös pácban. akár elözö este is elkészithetö. a vajat egy teflon serpenyöben felforrósítom és pár perc alatt pirosra sütöm a csirkét, firssen örölt fehér borssal megszórom, ha nagyon lesülne hozzáadok egy kevés vizet majd  lefedve a kikapcsolt tüzhelyen hagyom állni, amíg elkészül a szósz.

a aszaltszilvát közepes tüzön 5 perc alatt 1 dl vízzel, sóval, fahéjjal  megfözöm, majd a tejszínnel összeturmixolom. legvégül hozzáadok egy cikk szétnyomott fokhagymát.

fött rizzsel  és petrezselyemmel (ha van frissel, nekem nem volt) megszórva tálalom.

tipp: ha esetleg fényképezni szeretnénk a grúz csirkemellet, ne pürésítsük a szilvát, hanem hagyjuk egészben, hogy jobban érvényesüljön, mert tapasztalatból állítom, hogy a pürésített aszaltszilva nem mutat valami jól a fényképen.

XXXVII. vkf!!! minden gomba jó gomba: sült rizses gomba – überbackene pilze mit reis

alíz kiírása szerint minden gomba jó gomba. én ebben korántsem vagyok biztos, így a macsek által fényképezett gombákról sem tudnám eldönteni, melyik ehetö és melyik nem. ezért aztán biztosra megyek és vagy a piacon veszem vagy mélyhütve. ebböl is kiderül, hogy nem vagyok nagy gombaszakértö, a gomba amolyan gyüjtönév nálam (bár ez némi képzavar, mert ugye nem én gyüjtöm). ebböl logikusan kkövetkezik, hogy  az alábbi recepthez bármilyen (ehetö) gomba használható. cserébe vigasztaló, hogy bármilyen gombával nagyon finom lesz és egészen biztosan nem lehet elrontani. ráadásul gyors és egyszerüen elkészíthetö.

hozzávalók: 20 dkg rizs, csipetnyi só és sáfrány, 30 dkg gomba, 1 fej salotta, 2 ek olívaolaj, só, bors, 1/2 petrezselyem, 10 dkg reszelt sajt. 

mialatt megfö a rizs (dupla mennyiségü vízben só és sáfrány hozzáadásával) egy salottát apróra vágva olívaolajon üvegesre pirítok, hozzáadom a gombát és 5 perc alatt közepes tüzön kevergetve megsütöm, sózom, borsozom, megszórom petrezselyemmel, végül hozzákeverem a fött rizst. egy tüzálló kivajazott tálba öntöm a gombás rizst, reszelt sajttal megszórom  és 15 perc alatt 180-200 C°-on aranysárgára sütöm. 

ich bin kein pilz-kenner, also kann ich auch nicht entscheiden, was essbar ist und wovon man lieber den finger lassen sollte. ergo kaufe ich pilze auf dem wochenmarkt, schlimmstenfalls tiefgekühlt. das nachstehende gericht  erinnert mich an meine kindheit, damals hatten wir jahr für jahr ende sommer bzw. anfang herbst einen großen sack mit stroh o. ä. gefüllt, woraus die pilze sprießen. die mussten natürlich gegessen werden, so kam der überbackene reis des öfteren auf den tisch.

das schöne ist, dass man dieses gericht variiren kann, je nachdem, was man für pilze nimmt, schmeckt das ergebnis völlig anders. aber immer sehr lecker. 

man nehme: 200 g reis, eine prise salz und einer prise safran. während der reis kocht, eine schalotta würfeln und in etwas olivenöl andünsten, die ppilze dazugeben, bei mittlerer hitze ca. 5-10 minuten garen, salzen, pfeffern, ein halbes bund petersilie dazugeben. die fertigen pilze unter den reis rühren. alles in eine ofenfeste form geben und mit geraspeltem parmesan bestreut für ca. 15  minuten in den ofen schieben (ca. 180-200°C). mit einem glas weisswein das perfekte abendessen für zwei…

vkf!!! XXXVI. – világkörüli utazás: zöld halas-curry – grüner fisch-curry

sedith kiírása szerint világkörüli utazás a soros vkf! témája.  sokat törtem a fejem, mivel készüljek. eredetelige német recepttel szerettem volna jönni, de ebben a nagy melegben egyetlenegy könnyü recept se jutott eszembe, így már úgy tünt, nem veszek részt ezen a fordulón. aztán olvastam euthymia bejegyzését a   zöld curry-röl, mr. nokedli nagy örörmére elkészítettem és voila egyben meglett a világkörüli-utazás-receptje is.

egy zöld és egy sárga cukkinit ujjnyi vastag karikákra vágtam és forró olajon mindkét oldalon megpirítottam, konyhapapírra szedve hagytam az olajat lecsöpögni róla, és félretettem. (ez ugyan nem a curry-készítés klasszikus módja, de én nem jobban szeretem a zöldséget, ha  nem fött, hanem sült). a zöld szószhoz összeturmixoltam 3,3 dl kókusztejet, egy fokhagymával, egy kis fej vöröshagymával, egy  zöld chilivel, kevés  citromfüvel, bazsalikomlevéllel, fehér borssal, sóval, római köménnyel és nagyon kevés korianderrel, valamint egy kis halszósszal. mennyiségeket nem tudok írni, szemre tettem a fentieket bele és kóstolgattam (a halszósz nagyon sós, érdemes a sózással vigyázni).

ugyanabban a serpenyöben, ammelyben a cukkinit sütöttem a maradék olajhoz hozzáadtam a zöldszószt, felforraltam, beletettem a felkockázott haldarabokat (nekem viktóriasügér volt itthon, de bármilyen más kicsit tömörebb húsú hal jó) és 10-12 garnélarákot. 5-6 percet percet alacsony tüzön hagytam rotyogni. rizzsel és cukkinivel körítve fogyasztottuk.  a tetejére friss, saját kapor került.

ein schnelles fisch-curry in grün: die in fingerdicke scheiben geschnittenen zucchinis habe ich in etwas öl von beiden seiten angebraten, und auf küchenpapier abtropfen lassen. zugegeben, ist es eine etwas andere gemüse-zubereitung für das curry, ich mag jedoch viel lieber gebratene als gekochte zucchini;)

für die grüne soße habe ich folgendes mit dem mixerstab püriert: 330 ml kokosmilch,   1 knoblauchzehe, 1 kleine zwiebel, 1 grüne chilischoten, zitronengras, thai-basilikumblätter, weisser pfeffer, salz,  kreuzkümmel und ganz wenig koriander, etwas fischsauce. genaue mengenangaben kann ich bedauerlicherweise nicht liefern, da ich alles nach gefühl in den topf getan habe. es lohnt sich, mit dem salz etwas zurückhaltend zu sein, denn die fischsauce an sich schon ziemlich salzig ist.

in der pfanne mit dem restlichen öl vom zucchini-anbraten habe ich die grüne curry-sauce einmal aufkochen lassen, die fischstücke und 10-12 garnelen dazugegeben. ich hatte victoriabarsch im tiefkühlschrank, aber es kann jedes andere fisch mit etwas festerem fleisch verwendet werden. alles zusammen habe ich etwa 5-6 minuten auf kleiner flamme gekocht und mit dem zucchini und reis serviert. mit frischem dill vom balkon wurde das exotische (wenn auch nicht gaaaaanz authentische) gericht zu einem echten gaumenschmaus.

gombás rizs – reis mit pfifferlingen

megint egy gyors és finom vacsora, amiböl másnapra is marad(hat). amolyan rakott gomba rizzsel. mialatt a rizs megfött, megpirítottam néhány szelet csíkokra vágott sonkát, majd egy külön tányérra szedtem. a maradék zsíron megfonnyasztottam 4 szál zöldhagymát és 25 dkg rókagombát. sóztam, borsoztam, megszórtam sok petrezselyemmel. a rizst, a gombát és a sonkát rétegezve egy tüzállótálba tettem, reszelt sajjtal megszórtam és 20 percet 200°C-on sütöttem. 

ein schnelles abendessen mit pfifferlingen. während der reis kocht, in streifen geschnittenen schinken anbraten und aus der pfanne nehmen. im restlichen fett  die frühlingszwiebeln anbraten, die pfifferlinge dazugeben, salzen, pfeffern, petersilie dazugeben. in einer feuerfesten form den reis, die pfifferlinge und den schinken schichtweise verteilen, mit käse bestreuen und ca. 20 minuten bei 200 °C goldbraun backen.

rakott kelkáposzta – wirsingauflauf

annyi szakácskönyv áll a polcon, hogy ha napjában háromszor föznék sem  tudnám kipróbálni az összes receptet. föleg azért nem, mert hajlamos vagyok ugyanazokat a régi ismert ételeket fözni. mi több, a legegyszerübb dolgok után sóvárogni, miután végiglapoztam jamie oliver, nigel slater, sarah wiener és mások könyveit. pedig jókat föznek ök is, még sincs jobb egy jól ismert és pillanatok alatt “fejböl” elkészített ismert ételnél, amire már napok óta vágyakozik az ember. ha egyszer valami így eszembe jut és napok óta gondolok rá, nincs az finom étel, amely kitúrná a régi ismertet a konyhámból fejemböl. vicces, hogy néha utánanézek ilyenkor egy magyar szakácskönyvben, hogyan is kell pl. a rakott kelt csinálni – aztán megállapítom, hogy

a) én ezt másképp ismerem és másképp is fözöm meg

b) jé, pont így ismerem…

a rakott kelt csak annyiban csináltam másképp, hogy a hagymás-darált-húsos-raguhoz só, bors, paprika mellett római köményt és egy csipet fahéjat adtam. egy tüzálló tálba rétegenként tettem a félig fött kelkáposztaleveleket (egészben föztem 6-8 percet, leveleire szedtem, ujjnyi csíkokra vágtam), fött rizst és a húst. a tetejét tejföllel meglocsoltam és 40 percet 180°C-on sütöttem.

annyira szeretjük, hogy én sajnos hidegen is rájárok a maradékra, így nem szokott belöle másnapra sok maradni (pedig ideális lenne felmelegítve is). mr. nokedli pedig még a felénél sem járt, amikor megkérdezte, mikor lesz legközelebb.  

ich habe so viele kochbücher auf meinem bücherregal stehen, dass die chancen, alle (oder wenigstens fast alle) rezeepte auszuprobieren, einfach illusorisch ist.  selbst wenn ich ab sofort bis ans mein lenebsende dreimal täglich kochen würde. erschwerend kommt hinzu, dass ich gern die altbekannten rezepte meiner kindheit koche. und das obwohl ich die kochbücher von jamie oliver, nigel slater oder sarah wiener (ganz zu schweigen von all den anderen, deren name mir jetzt gerade nicht einfällt bzw. die noch soooo berühmt sind, aber nicht desto weniger gute rezepte haben) kurz vorher durchgeblättert habe. wenn sich etwas in meinem kopf festsetzt und ich seit tagen an nichts anderes denken kann, dann bleibt nur noch einen weg: ab in die küche.

für 4 personen: 500 g rinderhack in etwas ghí anbraten, eine kleingehackte zwiebel und knoblauch dazugeben, salzen, pfeffern, etwas paprikapulver,  kreuzkümmel und eine prise zimt dazugeben (wem es zu mutig ist, kann auch weglassen – in meiner kindheit gab es auch keine kreuzkümmel und zimt dazu, aber lohnt sich zu probieren). 150 g gekochten reis, das fleischragu sowie die halb gar gekochten wirsingblätter (diese habe ich im ganzen ca. 6-8 minuten gekocht, dann in fingerdicke streifen geschnitten) in eine auflaufform schichten, mit sahne+cremé fraiche (je 1-1,5 dl miteinander verrührt) begießen und bei 180 °C ca. 40 minuten, bis es goldbraun wurde, gebacken.

wir esses es soooo gern, dass ich es leider auch kalt einfach so essen kann, damit verringere die chancen dramatisch, dass wir die reste am nächsten tag aufgewärmt noch einmal essen können, was auch sehr gut schmeckt schmecken würde. mr. nokedli hat kaum die hälfte erst gegessen, als er schon wissen wollte, wann es den wirsingauflauf wieder geben wird….

kókuszos golyók

mit csinál az ember egy kevés maradék rizzsel? én a magam részéröl el szoktam tenni a hütöbe, annak is leghátsó sarkába,  hogy aztán néhány nap elteltével a szemetesbe vándoroljon. így ez a maradékrizs-kérdés amolyan költöi volt, most dobjuk ki vagy pár nap múlva alapon. amióta felfedeztem ancsika egyik csínytevését  (konyhait természetesen), már vártam arra, hogy mikor lesz végre egy kis rizsmaradék. gyorsan megnéztem, hogyan is készültek az ö EB-golyói, aztán megnéztem, mi van ebböl nekem itthon. így születtek meg és ilyenek lettek aztán az én kókuszos golyóim:

kétféle készült: egy csodálatosan szép lila kiadás amely színét (a képen kevésbé látszik sajnos)  a nyáron készült áfonyalekvártól kapta. a másik a sárgabaracklekvártól lett  narancssárga. mindkét lekvár ma került elöször kipróbálásra – és mindkettö kiállta a külsö-, a szín-, az állag-, na és az ízpróbát.

a hozzávalók, ahogyan én készítettem:

2 marék fött, kihült rizs

2 marék darált kesúdió

(esetleg 2-4 ek darált zabpehely)

2 ek lekvár (áfonya/ sárgabarack)

2 ek apróra vágott szárított gyümölcs(tözegáfonya/ sárgabarack)

10 dkg kókuszreszelék

a hozzávalókat a kókuszreszelék nélkül egy fakanállal óvatosan összekevertem. érdemes a lekvárt fokozatosan hozzáadni, nem úgy mint én, aki az összeset egyböl belekevertem. így kellett még hozzá egy kis állományjavító-zabpehely, mert nem akartam még több diót hozzáadni, és szerintem a lekvár édességét is kellemesen tompítja. apró (!) golyókat formáztam, amelyek elsökörben nem fértek bele a papírkapszlikba. így még egyszer összegyúrtam, hogy kisebbeket formáljak. ha csak egyfélét készítünk, plána ha nem kétszer formázzuk, nagyon gyorsan összeállítható, de jót tesz a golyóknak, ha fogyasztás elött pár órát a hütöben töltenek.  ja, a barackosat kakaóporos kókuszban forgattam meg.

ár: € 2,00 kb. 30 db lesz belöle

rántott mozzarella: a konyhai katrasztrófa

amikor vasárnap délután hazaértünk fogalmam sem volt, mi lesz majd a vacsora. egy biztos volt: abból fözünk, ami van itthon.  van a konyhában egy receptes naptáram, amelyen hónapot kellett váltani. a júliusi képen ott mosolygott rám egész délután a rántottt mozzarella. gondoltam, milyen jó, még úgysem csináltam sosem, itt az ideje. köretnek egy kis rizst, spenótot és gombát (utóbbi kettö a mélyhütöböl került elö) készítettem. lehet, hogy jobb is lett volna, ha a sajtot ilyen böséges körítés mellé inkább el sem készítem. de elkészítettem. és újfenn megállapítottam, hogy nem tudok se panírozni, se olajban sütni. a sajt egy része még az olajban kifolyt, a másik része ráragadt a konyhai papírkendöre, amelyenek az olajat kellett volna felszívnia, nem a sajtot. mondjuk nem is tudom, mit vártam, utoljára tinikénnt sütöttem rántott sajtot, akkor is kifolyt:-(

tudja vagy legalább sejti valaki, mit rontottam el? lisztben, tojásban, zsemlemorzsában paníroztam, az olajat felforrósítottam….

lehet, hogy egy új konyhai gépre van szükségem:

ez a fritöz egy kilogramm krumpliból készít sült krumplit csupán 1 evökanál olaj hozzáadásával. arra viszont nem találtam utalást, hogy panírozott ételeket is tud;-)

mr. R.-nek különben nagyon ízlett – igaz neki nem is voltak elvárásai, milyennek kellene lennie.