málnafagyi

1 fagyott banán, 10 dkg szintén lefagyasztott málna, 1 dl kókusztej – mixerben összepürésítettem, majd betettem 1 órára a mélyhütöbe.

csokoládé-csili-szorbé – schokoladen-chili-sorbet

angeregt durch das hamburgkocht-rezept für den schokoladen-granitá, habe ich mich ans werk gemacht. so entstand passend zur aktuellen wetterlage mein eis für das wochenende. man kann unendlich variieren, je nach schokoladensorte schmeckt dieses eis immer anders.

200 g zartbitterschokolade in stücke brechen und mit 350 ml wasser in einen topf geben, bei geringen temperaturen schmelzen lassen. eine prise chilifocken (oder eine chili – je nach geschmack) und eine prise meersalzdazugeben, gut durchrühren und 100 g extrafeinen zucker dazugeben, auflösen lassen und bei mittlerer hitze unter rühren köcheln lassen. in eine schüssel umfüllen und für eine halbe stunde ins kaltes wasser stellen. jetzt noch 100 ml kaltes wasser dazurühren und für eine halbe stunde in den kühlschrank stellen. danach in der eismaschine verarbeiten lassen.

wenn man das sorbet aus dem tiefkühlschrank hervorholt, es ca. 15 minuten im kühlschrank – ohne deckel leicht antauen lassen.

kitört a kánikula így jön is gyorsan egy új fagyis recept. 20 dkg keserücsokoládét kis hömersékleten megolvastok egy kis lábasban 3,5 dl víz hozzáadásával. egy csipet tengerisóval és csilipehellyel (vagy egy csilivel) összeforralom, majd közepes hömérsékleten hagyom, hogy a hozzáadott 10 dkg finom cukor is jól felolvadjon, majd állandó keverés mellett 10 percig fözöm. átöntöm egy hideg edénybe és beállítom egy tál hideg vízbe 30 percre. ekkor hozzákeverek 1 dl hideg vizet és beteszem a hütöbe 3o percre. ezután hagyom, hogy a fagyi gép szorbét varázsoljon belöle.   

ha a mélyhütöböl veszem elö a fagyit, a doboz tetejét levéve a hütöben hagyom 10-15 percet kicsit felengedni.

mangófagyi – mangoeis

a hétvégén elkészült az év elsö fagyija. mangóból, mert ez került elö a mélyhütö mélységeiböl. a zacskóra az volt ráírva, hogy 3, így gondolom 3 mangó húsáról lehetett szó, amelyet felengedés után összetrumixoltam.

egy lábasban  egy limóne levét, 15 dkg porcukrot 1,5 dl vizzel lassan felforraltam, hogy elolvadjon a cukor, majd levettem a tüzröl, hozzákeverteem a mangópürét  és egy hidegvízes tálba állítva hagytam kihülni. ekkor egy konyhai géppel hozzákevertem 1 dl tejszínt és egy csipet sót. 30 percre a hütöbe tettem, majd a fagylaltgépben 20 percet kevertettem. az eperszezonban képtelenség bármit is eper nélkül enni, így került belöle jócskán a fagyira is, amely aztán  nemcsak a szemnek, a szájnak is igazán ingere lett…

das erste eis des sommers: ein mango-eis!  eher zufällig entstanden, denn bei der aufräumaktion meines tiefkühlschrankes fiel mir eine mango-tüte in die hände. da auf der tüte eine schwarze 3 geschrieben stand, gehe ich mal davon aus, dass es das mangofleisch von 3 mangos war.

ich habe zuerst das mangofleisch püriert, dann 1, 5 dl wasser mit dem saft einer limette sowie mit 150 g zucker erhitzt, bis der zucker geschmolzen ist, dann habe ich das mangopüre daruntergerührt. nach dem abkühlen habe ich noch 1 dl sahne und eine prise salz mit der küchenmaschine     daruntergerührt und es für eine halbe stunde in den kühlschrank gestellt, dann habe ich die eismaschine 20 minuten arbeiten lassen, bis das eis fertig wurde. da man in dieser zeit kaum um die friscgen deutschen erdbeeren herumkommt, habe ich das mangoeis mit erdbeeren serviert und wurde nicht enttäuscht: farblich wie geschmacklich ein volltreffer!

szeder-fagylalt

vannak (munka)napok, amelyeket legjobb lenne kitörölni a naptárból, még mielött elkezdödnek. igaz, ennek megítélése viszonyítástól is függhet. én pl. a tegnapi napról is azt gondoltam, hogy ki kéne törölni a kalendáriumból, de a mait megélve a tegnapi kifejezetten rózsás volt. ilyen napokon jó tudni, hogy van minek örülni. pl. a hétvégén készült szeder-fagyinak.

vasárnapi biciklitúránkat “szeder-túrának” terveztük. még a nyár elején fedezvén fel egy remek helyet, ahol egy hosszú földút mellett hatalmas szederbokrok növekedtek. amelyek amióta arra jártunk legalább duplájára nöttek. a szedernek megvan az a tulajdonsága, hogy kelleti ugyan nagyon magát, de gyümölcseit úgy növeszti, hogy az ember a lehetö legnehezebben juthasson hozzá. engem mindenesetre már a színe is elvarázsol. emlékszem egyszer régen a nyári szünidöben unokatestvéremmel biciklizve leltünk egy remek tarlómenti szeder-lelö-helyre. többször is fordultunk, felszerelve beföttesüvegekkel, hogy nagymamámhoz hazavigyük a zsákmányt, amelyböl még aznap finom szeder-szörp készült – sok-sok üveggel. a mai napig nem tudom láttam olyan sok szedret újra…. vagy búzamezö szélén, vagy folyóparton, de legalábbis kissebb-nagyobb szakadék szélén nö a legjobban. ahol meg hozzáférne az ember, ott derékig ér a csalán. az én jobb karom és lábam még mindig úgy néz ki, mintha egy macskahaddal verekedtem volna össze. a legjobban mégis attól féltem, hogy a majdnem teleszedett müanyag dobozomat ejtem le utolsóelötti pillanatban telistele szép szeder-szemekkel.

elkészítése 4 személyre:

16 dkg cukorot felforraltam 1,6 dl vízzel, belecsafartam egy fél citrom levét, majd hütöben tettem egy órára. ezután 25 dkg szedret megmostam, botmixerrel pürésítettem, egy szürön átnyomkodtam (hogy a magok ne legyenek benne), majd a cukorsziruppal és 10 dkg mascarponéval botmixerrel összekevertem. fagylaltgépben 25 perc alatt fagyivá hagytam válni.

cobbler

már szinte mindeki készítette, én csak most jutottam oda – föleg, mert volt néhány gyümölcs a hütöben és még inkább, mert a fagyis fiaskóról valahogy el kellett terelnem a figyelmemet. én a recepten egy kicsit egyszerüsítettem. méricskélés helyett evökanalakban számoltam és sima liszt helyett teljes kiörlésü búza- és tönkölybúzalisztet használtam:

hozzávalók: félkilónyi gyümölcs(nálam  sárgabarack, eper és áfonya),   2 ek étkezési keményítö, 2 ek barnacukor
1/2 vanilia rúd belseje

a tésztához: 6 ek  liszt, 2 ek barnacukor,
1/2 csomag sütöpor, 2 ek hideg vaj, 1 tojás, 1,5 dl tej

a gyümölcsöt a keményítövel, a cukorral és a vaníliával  összekeverve egy kivajazott tortaformába tettem.

a lisztet, a sütöport, a sót és a cukrot elmorzsoltam a hideg vajjal, amelyet elözöleg aprókockákra vágtam, majd hozzáadom a tejben elkevert  tojást. ezután evökanálnyi galuskákat szagattam a gyümölcsre, majd megszórtam a barna cukorral.  170°C fokon 30-35 percig sütöttem.

a még meleg cobblert a pisztácia fagyival ettük – amely fagyigép nélkül is nagyon finom lett.

a nagy piros-fehér-zöld-menü

kisvirág játéka úgy látszik annyira megmozgatta fantáziámat, hogy tegnap estére egy egész piros-fehér-zöld-menüsor kialakult. komolyan mondom, nem direkt ezen törtem a fejem az elmúlt napokban. március 15. ide vagy oda, amióta fényképezem a föztömet egyébként is feltünt nekem, hogy a legtöbb étel ezt a három színt tartalmazza. vagy lehet, hogy tudat alatt én föznék ennyire magyarosan – a szó szoros értelmében? mondjuk, ha azt vesszük, hogy már a zöldség szó is magára a színre utal, ehhez hozzátesszük, hogy a tej- és tejtermékek fehérek, akkor már van egy jó alapunk, hiszen a zöldségek és a tejtermékek úgy általában a magyar konyha fö pilléreit alkotják (mellesleg szólva nem csak azét). szóval akkor már csak a pirosat kell becsempészni, hogy legyen egy kellemes szín- és nem utolsósorban legalább ugyanolyan kellemes ízhatású elöételünk:

a sült céklához megmostam, csutakoltam személyenként egy közepes céklát, majd alufóliába csomagolva sütöttem 180 fokon kb. 75 percig. kíséröje egy sürübb “öntet” lett:

1 dl aludttej (=dickmilch, sima joghurtot vagy kefírt is el tudok képzelni)

1 dl tejföl

1 tk frissen reszelt torma

1 alma lereszelve

4 tk friss füszer (petrezselyem, kapor, snidling)

só, frissen örölt fehérbors

higgyük el, hogy egy kanálka torma tényleg elég lesz. én kettövel tettem a biztonság kedvért, amit kicsit meg is bántam. még jó, hogy volt egy fél tejföl amit hozzá tudtam keverni, így tényleg finom lett.

a föétel friss tökehal (=kabeljau) volt párolva, kerekrépa leveléböl készült pesztóval és olivaolajjal. köretként a kerekrépát vajon sütöttem, pici cukorral karamellizálva, szigorúan chili & vanília receptjét követve. az eredmény nagyon finom (a szónak a “finom” értelmében: úgy mint selymes, különleges…. – ha valaki jobbat tud, szívesen veszek javaslatokat), retekre és karalábéra kicsit hasonlító íz lett. a piros színt, némi fantáziával, a sütötökös nudli (innen) képviselte. e recepttel sajnos nem tudok szolgálni, mert készen vett, de nagyon finom és hozzáillö köret volt. mivel mindannyiunk ízlését elnyerte, fogok majd kísérletezni az elkészítésével.

a sült cékla és a kerekrépa után desszertként egy újabb eddig nem ismert/ kóstolt különlegesség került asztalunkra: bivalytej-fagylalt a menü-témájához passzoló színek (zöld pisztácia és piros málna) kíséretében. mihelyst találok egy bivalytej-értékesítö helyet, ahonnan én is bivalytejhez tudok jutni, lesz ám majd fagylaltrecept is. sajnos “az odamegyünk lakni , ahol bivalytejet kapni” (pl. ide) jelenleg nem tünik megvalósíthatónak. mondjuk a színek miatt külön jó lenne;-)