csoki-vanília-puding

semmi különleges nincs benne, hacsak a csokoládépudinghoz adott 68%-os csokit és a bourbon-vaníliát a vanília-pudinghoz nem számítjuk.

palacsinta de luxe – palatschinken de luxe

bünbeejtö palacsintának is nevezhetném, mert annyira finom, hogy még én is megettem belöle négyet a tegnapi höségben, pedig amúgy kettövel is jól szoktam lakni.

egy tojást összekevertem 4 evökanál gesztenyliszttel, csipetnyi sóval, sütöporral és annyi mandulatejjel, hogy vékonyan folyó palacsintatészta-állaga legyen. hagytam állni 20 percet, majd forró palacsintasütöben, pici vajon vékony palacsintákat sütöttem. baracklevárral megtöltve egyszerüen nagyszerü!

vorsicht, diese de luxe palatschinken sind pure verführung! selbst ich habe von denen vier stück gegessen, obwohl ich sonst gar nicht so auf süße sachen stehe und im normalfall mit zwei palatschicken satt werde (oder hungrig nach etwas deftigem).

man nehme: ein ei, vier esslöffel kastanienmehl, eine prise salz + backpulver und soviel mandelmilch, dass ein dünnflüssiger crepe-teig entsteht. alles nach und nach miteinander verrühren, 20 minuten stehen lassen und zu guter lettzt in einer heissen teflonpfanne mit ein wenig butter dünne crepes backen. mit aprikosenmarmelade gefüllt servieren…… und….. genießen….

csíkos krémes

nem erösségem a krémes. egészen pontosan egészen ideáig kétszer sütöttem. az elsö kísérletröl csak annyira emlékszem, hogy emberi fogyasztásra nem volt alkalmas. talán azért is, mert nem vagyok igazán oda a krémes süteményekért. eltekintve egyszer egy évben egy francia krémestöl. édességeket illetöen egyébként is elég (lenne) nekem hébe-hóba agy túró rudi. viszont vannak alkalmak, amikor egy krémes nem is olyan rossz ötlet. pl. ha krémes-szeretö vendégek jönnek látogatóba. így aztán éppen jól jött ildi csíkos sütije a nosalty-ról. a receptet olvasva gondoltam, ebbe nekem sem fog beletörni a bicskám.

hozzávalók 6 főre:
3 x 1 pohár kis tejföl
3 x 1 db tojás
3 x 1 mk szódabikarbóna
3 x 5 ek liszt
3 x 5 ek cukor
5 ek darált mák
5 ek darált dió
3 ek kakaópor

krémhez:
1 l tej
8-10 ek búzadara

elkészítés:
a három tészta (mákos, diós, kakaós) alapanyagait külön-külön keverőtálban összedolgoztam és sütőpapírral kibélelt sütőtepsiben 180-200 fokon pár perc alatt egymás után kisütöttem.

a tejben a búzadarát megfőztem, amíg a krém és a tészták hűltek, kikevertem a vajat a cukorral, és a vaníliás cukorral. a kihűlt krémet és a vajas krémet összedolgoztam. tetszőleges sorrendben megkentem a tésztákat, a tetejére pedig csokimázat (15 dkg cukor, 1 evökanál víz, kis diónyi vaj, 2 evökanál kakaó) tettem.

füszeres pácolt sajt – eingelegter gewürzkäse

dalla cucina  oldalán bukkantam a füszeres ácolt sajt receptjére, amiröl eszembe jutott egy régesrégen készített (és nagyon finom) svájci virslisaláta. virsli híján azon nyomban nekiálltam dalla cucina füszeres pácolt sajtját megcsinálni. igaz csak egyféle sajt volt itthon (de legalább  volt) és salotta nem volt (de legalább volt vöröshagyma).

a receptet dalla cucina engedélyével idemásolom, de elöre figyelmeztetek mindenkit, aki utánzásra adja a fejét, ne kezdje el kóstolgatni a pácot. én ugyanis felelösséget nem vállalok érte, ha magában megeszi majdnem mindet. én úgy csináltam, hogy az elején a pácot  kóstolgattam, aztán az arányok megtartása végett, a sajtkockákat eszegettem. így is, úgy is nagyon jó volt.  

1 ek olívaolaj
2-3 db salottahagyma
½ tk szemes feketebors
1 tk koriandermag (én édesköménymagot tettem bele, mert korianderem nem is volt és nem is szeretem)
6 db borókabogyó
½ mk chilipehely
1 db babérlevél
50 ml fehérbor
300-350 ml alaplé
1 ek lágy alma- vagy birsbalzsam
500 g alpesi sajt

1. egy edényben felhevítem az olajat és üvegesre párolom benne a vékony szeletekre vágott hagymát. közben mozsárban durvára töröm az egész fűszereket és 5 percre a hagymához adom. hozzáöntöm a bort, hagyom, hogy elpárologjon, majd pár perc múlva mehet bele az alaplé. jó néhány percig hagyom fődögélni. félrehúzom és hagyom, hogy kihűljön.

2. közben kisebb darabokra vágom a sajtot és a kihűlt páclébe forgatom. lefedve hideg helyen pár órát vagy egy napot állni hagyom.
(8 személyre köretnek)

ritka pizza-vacsora

na nem mintha olyan szuper egészséges lenne, de vannak napok (néha); amikor nincs ennél jobb. ha jól meggondolom, lehet, hogy van, csak épp ilyen az napokon nekem valahogy ez a nagyon jól esik (kb. kéthavonta egyszer, ha késön érek haza a munkából és mindenböl elegem van). a héten egyedül vagyok itthon, mindennap sok volt a  stressz a melóhelyen. külön stresszfokozó eseménynek számít a ma délelötti fotoshooting a munkahelyi új internet-fellépéshez. kevés dolgot ismerek, ami engem jobban stresszel, mintha fényképeznek. mosolyogni olyankor tutira nem tudok. ha mégis, akkor biztosan vagy a hajam áll úgy, ahogy nem kéne, vagy pislogok, vagy a gallérom áll félre, vagy mittudomén. olyan, hogy minden passzolna,  sosincs. az esti terminus erre jött rá, amelynek köszönhetöen csak fél nyolckor hagytam el az irodát. így aztán, amikor este nyolc után léptem le a buszról, feltünt, hogy a sarkon egy pizza-service nyitott. nem is tudom mikor, csak arra emlékszem, hogy nemrégen még egy gyógyszertár volt a helyén. csak amikor itthon voltam – haláléhesen, és abszolut semmi kedvvel a fözéshez, jutott eszembe, hogy pizzát rendeljek. nagy az esélye, hogy még jó forrón érkezik ide. lelkiismeretem megnyugtatása miatt kértem hozzá egy kis salátát. azt hiszem ma, tudatosult bennem, hogy egyedül, csak magamnak fözni nem jó…. mert hiányzik valami…