a mai napon megint tizenkét-óráztam, így este nyolc után hazaérve csak valami pillanatok alatt összedobható vacsorához volt kedvem és föleg energiám. ezen még az sem változtatott, hogy a napom alapvetöen jól telt. az elsö napomat töltöttem “új” irodámban. amióta dolgozom, sosem volt még “külön-bejáratú-csak-saját-irodám”, mától van. ráadásul ma délelött volt az éves értékelö megbeszélésem a fönökömnél, aki azzal kezdte, hogy nagyon meg van elégedve a munkámmal és elém tett egy szerzödésmódosítást – a jövö hónaptól hosszabb lesz a fizetési csíkom. jól estek az elismerö szavak, na, tehát mégsem gürizek teljesen hiába.
gasztroblog lévén vissza a konyhába: szeretem az ilyen kihívásokat, mert ilyenkor úgymond a semmiböl olyasmi születik a konyhában, ami különben sosem kerülne elkészítésre. ráadásul még sosem fordult elö, hogy nem sikerült volna valamit kihozni az itthon fellelhetö bármiböl.
ez a bármi ma este 4 kis pulykamell volt, egy édeskömény, néhány paradicsom és a hétvégi babgulyásból megmaradt fött bab. a pulykamellet egy kevés vajon mindkét oldalról 2-2 percet sütöttem, a serpenyöben szórtam rá sót, borsot, hozzátettem a karikákra szelt édesköményt és lefedve 10 percet pároltam. az utolsó percre hozzátettem a félbevágott paradiccsomokat. ezalatt a maradék babot ill. annak felét, mert a biztonság kedvéért jó sokat föztem ám egy kis kanál kacsazsírral pépesítettem, sóztam, borsoztam. a tippet pár napja olvastam valamelyik gasztroblogon, de sajnos nem jegyeztem meg. ha valaki, tudja, hol volt, kérem jelezze, hogy befüzhessem a hivatkozást. mit mondjak? (utóirat: ízlésszindrómánál láttam) ennyire gyorsan fött ételt még nem tettem az asztalra, mondanom sem kell, mennyire finom volt – ráadásul bikini-barát a kacsazsírtól most eltekintünk, pontosabban ugye vannak azok a bizonyos zsírban oldódó vitaminok, ugyebár…
nach einem langen bürotag war es mir nach einem schnellen abendessen. ein blick in den kühlschrank. ich liebe herausforderungen: aus dem nichts ein abendessen zu zaubern. es kommt dabei immer irgendetwas heraus, was ich sonst nie zubereitet hätte. die vier kleeinen putenbrüste habe ich in etwas butter von jeder seite 2 minuten angebraten, in der pfanne gesalzen+gepfeffert, den in scheiben geschnittenen fenchel dazugegeben, zugedeckt 10 minuten schmoren lassen. eine minute vor dem gar-ende die tomaten mit dazu getan. währendessen die vom wochenende übriggebliebenen gekochte bohnen bzw. die hälfte davon, denn sicherheitshalber wurde eine ordentliche menge bohnengulasch gemacht mit einem löffel entenschmalz püriert, gesalzen, gepfeffert. nicht nur superschnell, auch superlecker – und obendrein sehr figur-freundlich. vom entenfett mal abgesehen. aber schließlich gibt es auch fettlösliche vitamine….