dagasztás nélküli kenyér – brot für knetfaule

tudom, hogy le vagyok maradva, hiszen a dagasztás nélküli kenyér már legalább két éve kering a világhálón és azóta majdnem minden  valamirevaló gasztroblogos rendszeresen készíti. én tegnap bukkantam dolce vita tökéletes, lukacsos, ropogós szélü kenyerére és azonnal összekevertem a hozzávalókat. egy kicsit változtattam: a 3 csésze búzalisztböl nálam egy csésze teljes kiörlésü volt. izgultam is emiatt eleget. úgy tünik, sikerült, íme:

hozzávalók: 2,5 dl-es csésze, 3 csésze BL 80-as liszt (fehérkenyérnek való liszt), 1,5 csésze víz, kicsit kevesebb, mint fél tk szárított élesztő, 1,5 tk só

a liszttel jól összekevertem a sót és az élesztőt. hozzáöntöttem a vizet, elkevertem (3-4 fordulat), ezután  több mint 12 órát kelesztettem egy nedves konyharuhával lefedve (célszerű este elkészíteni). az állaga nokedli tésztához hasonlóan folyós lesz, ne gyúrható tésztára számítsunk! 12 óra múlva (én tegnap este hatkor kevertem be és ma este fél ötkor kezdtem el sütni) kovász-szerű massza lett belőle. ekkor kiöntöttem a tálból egy nagyon jól meglisztezett deszkára, áthajtogattam, mindkét oldalát beliszteztem, letakartam konyharuhával és 30 percig pihentettem. ezalatt a sütőt 250 fokra felmelegítettem, egy fedeles, ovális alakú vasedény  előmelegítettem a sütőben (lehet jénai is vagy római cseréptál). a fél óra elteltével a tésztát az előmelegített tálba, majd a sütőbe tettem. lefedve 30 percig sütöttem, majd fedő nélkül 20-25 percig.

talán nem kellett volna ennyire meglisztezni…

 

es scheint, ich hänge dem trend nach, ohne kneten und fast ohne aufwand, ein leckeres, knuspriges, löcheriges brot selber zu backen. “das brot für knetfaule” kursiert seit jahren im weltweiten netz und hat immer noch viele anhänger. seit heute sogar einen mehr. als ich gestern das rezept gelesen habe, war ich so begeistert, dass ich gestern abend auf der stelle das notwendige angerührt habe:

in einer großen schüssel 3 tassen (2,5dl) mehl (ich hatte 1 tasse durch vollkorn-weizenmehl ersetzt)  mit 1 1/2 tl salz und 1/4 tl trockenhefe vermischen und dann mit 1 1/2 tassen wasser rasch mit einem holzlöffel zu einem groben teig vermengt. es wurde ähnlich wie spätzuleteig. mit einem nassen küchentuch habe ich die schüssel zugedeckt bei raumtemperatur stehen lassen. als ich heute nach hause  kam (schätzungsweise waren etwa 20 stunden seit dem anrühren vergangen).

es wurde eine blubbernde, leicht fließende masse daraus, die ich  auf eine bemehlte holzbrett gekippt und ein- oder zweimal zusammengefaltet habe. den teig habe ich von allen seiten mit mehl bestaubt und zurück in die schüssel gelegt für eine weitere halbe stunde. währendessen habe ich den backofen samt einer ovalen eisengussform auf 250 °C vorgewärmt. den teig in die heisse form gekippt und zugedeckt in den ofen gestellt. die hitze habe ich auf 230 reduziert. nach 30 minuten habe ich den decvkel abgenommen und das brot noch weitere 20 minuten gebacken. das ergebnis hat  mich mehr als überzeugt und das “knetfaule brot” werde ich von jetzt an öfter backen…